A gyerekek felét nem kérdezik meg szüleik arról, mit csinálnak a világhálón.– A mostani fiatalok körében szinte eltűnt a digitális egyenlőtlenség, vagyis néhány százalékot leszámítva minden gyerek hozzáfér otthon az internethez – ismertette Ságvári Bence szociológus „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” című idei kutatást.
A hetedik és tizenegyedik évfolyamos tanulók médiafogyasztási szokásait vizsgáló tanulmányt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által rendezett médiakonferencián mutatták be Balatonalmádiban.
A kutatás szerint a mai fiatalok átlagosan tíz és fél éves korukban kezdik önállóan használni az internetet. Hétköznapokon egy-két órát, a hétvégi napokon több mint négy órát töltenek a világhálón. A Facebookon csaknem minden gyerek fent van, a hetedikesek körében tízből nyolc, a tizenegyedikeseknél tízből kilenc diák napi szinten használja a közösségi oldalakat. Ráadásul minden második fiatal a telefonján is eléri a Facebookot.
A telefonhasználat természetesen nem korlátozódik az iskolán kívüli időre. A hetedikesek 38, a tizenegyedikesek 77 százaléka használja a telefonját az órák közötti szünetekben. Meglepőbb, hogy kisebbek 15 százaléka, az idősebbek csaknem fele az órák alatt is előveszi a telefonját, miközben az iskolák 90 százalékában a házirend valamilyen formában korlátozza a mobilhasználatot.
A fiatalok médiafogyasztása azonban nem egyforma, a tévézésre, internetezésre, telefonhasználatra, a közösségi oldalakra és a hagyományos időtöltésekre fordított idő alapján több csoportra bonthatók a korosztályok (bővebben lásd keretes írásunkban).
Ságvári Bence három fontos trendet vázolt a kutatás alapján. Egyrészt a televízió szerepe gyors átalakulásban van, a fiatalok egy részének már kiszorult az életéből, unalmasnak, érdektelennek találják a tévézést. Az online veszélyek szempontjából a tizenegyedikesek meglepően edzettek, míg a hetedikesek inkább kísérleteznek és egymástól tanulnak.
Végül pedig az elmúlt években nem sokat javult a szülői kontroll: mindkét vizsgált korosztályban a gyerekek felével nem beszélnek a szülők arról, mit csinálnak az interneten. legjellemzőbb megoldás, hogy korlátozzák – főleg időben – a médiahasználatot.
László Miklós szociológus – aki eddig mind a hét kutatásban részt vett – úgy véli, ma már nincs értelme arról beszélni, mennyit néznek tévét a gyerekek. Elmosódnak a különböző eszközök határai, de gyakori, hogy egyszerre is használják őket, például tévézés közben facebookoznak. Szerinte egyre nehezebb ellenőrizni a fiatalok tevékenységét, ezért inkább a tudatos médiafogyasztásra, a szülői beszélgetésekre, közvetítésre kell hangsúlyt helyezni.
Tévé a gyerekszobában: 48 százaléka a 7.-es tanulóknak saját szobájában tévézhet, a 11.-esek körében ez az arány 55 százalék. Előbbiek harmadánál, utóbbiak kétharmadánál nem korlátozzák a televíziózást, legfeljebb az idejét, időtartamát.
Az internet lenyomta a tévét: 57-43 százalék az internetezésre és a tévézésre fordított idő aránya jelenleg a fiataloknál. 2005-ben még jóval népszerűbb volt a televízió, 77 százalék volt az időaránya.
