A fehér méreg: a kereskedelmi tej horror története

Amit a tejipar elfelejt hozzátenni az az, hogy mennyiféle veszély leselkedik ránk egy ártalmatlannak tűnő pohár fehér tejben. A tejes bajusz valójában egy krémes nyálka réteg, élő baktériumokkal és gennyel.
A Johns Hopkins kórház korábbi gyermekosztály vezetője, Dr Frank Oski, könyvet is írt arról, hogy a tej mennyire ártalmas. A gyermekek minden második egészségügyi problémájáért a hormonokkal teli kereskedelmi tejet teszi felelőssé.
Hat éves kor alatti gyerekek fülgyulladását a tej indukálja, és a tej fogyasztása az első számú oka a csecsemők vashiányos vérszegénységének- állitja az American Association of Pediatrics, az Amerikai Gyerekgyógyászok Szövetsége.
A tej még faji kérdés is. Az afro-amerikaiak közel 90 százalékából és a legtöbb latin, ázsiai és dél-európaiból hiányoznak a laktóz (tejcukor) megemésztéséhez szükséges gének. A tejipar válasza klasszikus: az általuk indított új kampány azzal érvel, hogy a “nem-fehérek” képesek megemészteni a tejet, ha a nap folyamán kis kortyokban fogyasztják. Persze egy virágzó iparág alapult a laktóz- intolerancia kezelésére, amelynek bevétele évente 450.000.000 USD.
A laktóz intolerancia a leggyakoribb “élelmiszer-allergia”, de allergiának hívni ezt a jelenséget annyi, mintha trivializálnánk azt a tényt, hogy a világon a legtöbb ember biológiailag nem képes megemészteni a tejet.
Nincs olyan állat a világon, amely tehéntejet iszik. A kisborjú sem teszi többé, az elválasztás után. Az embernek miért lenne rá szüksége? A néhai Dr. Benjamin Spock, a gyermekgondozás atyja is felszólalt az ellen, hogy a gyermekeket “tehéntej ragasztó”-val itassák, mondván, hogy vérszegénységet, allergiát, cukorbetegséget okozhat és hosszú távon elhízáshoz és szívbetegséghez vezethet.
A sokat magasztalt tejfehérjéből a legtöbbet a kazein tejfehérje tartalmazza- ami a kereskedelmi ragasztó nyersanyaga is. Emészthetetlen, ráragad a bél falára és blokkolja a tápanyagok felszívódását.
